Kevés módszer osztotta meg ennyire a véleményeket. Egyeseknek az időszakos böjt anyagcsere-forradalom; másoknak divathóbort. A tíz év alatt felhalmozott randomizált vizsgálatok ma lehetővé teszik a döntést — és a válasz kevésbé látványos az ígéreteknél, de hasznosabb.
Miről is beszélünk pontosan?
Az „időszakos böjt” gyűjtőfogalom, amely nagyon eltérő gyakorlatokat foglal magába. Az időben korlátozott evés (time-restricted eating, tipikusan 16/8) összenyomja az étkezési ablakot a napon belül. A váltakozó napi böjt normál napokat és nagyon alacsony bevitelű napokat váltogat. Az 5:2 vagy az „egész napos” formulák heti egy-két napon erősen korlátozzák a bevitelt.
E protokolloknak sem a követelményei, sem az eredményei nem azonosak, ami magyarázza a közbeszéd zavarának nagy részét.
A nagy összefoglalók ítélete
Az eddigi legszélesebb szisztematikus áttekintés a BMJ-ben jelent meg 2025 júniusában. 99 randomizált vizsgálatot gyűjtött össze 6582 felnőttel, a medián életkor 45 év, túlnyomórészt nők, a medián BMI 31,3, és közel 90 %-ukban meglévő betegséggel. A vizsgálatok 3–52 hétig tartottak.
Fő következtetés: az időszakos böjt minden stratégiája és a folyamatos energiamegszorítás kis testtömegcsökkenést hoz a szabad evéshez képest. A váltakozó napi böjt volt az egyetlen forma, amely további előnyt mutatott a folyamatos megszorításhoz képest, átlagosan mintegy 1,29 kg-ot — ez az előny a 24 hetes és hosszabb vizsgálatokban eltűnt. Az időben korlátozott evés, a mindennapokban leggyakrabban alkalmazott formula, nem volt jobb a klasszikus kalóriaszámolásnál.
Egy korábbi, tizenegy vizsgálatból álló metaanalízis már összemérhető fogyásra jutott az időszakos és a folyamatos megközelítés között, az éhomi inzulin enyhe csökkenésével, amelynek klinikai jelentősége bizonytalan maradt.
Miért működik, amikor működik
A legszilárdabb magyarázat prózai: az étkezési ablak szűkítése vagy étkezések elhagyása mechanikusan csökkenti a teljes bevitelt. A böjt nem varázslatos anyagcsere-mechanizmus, hanem strukturáló eszköz. Egyeseknek egyszerűbb egy étkezési döntést naponta megszüntetni, mint minden adagot lemérni. Másoknak fordítva.
Kinek nem ajánlott
- Evészavarok kórelőzménye. A merev szabályok és a nélkülözés időszakai ismert kockázati tényezők.
- Terhesség és szoptatás.
- Kezelt cukorbetegség, különösen inzulinon vagy szulfonilureán: hipoglikémia veszélye, orvosi igazítás elengedhetetlen.
- Serdülők, törékeny idősek, alultápláltság: az izomvesztés kockázata felülmúlja az előnyt.
- Rendszeres táplálékbevitelt igénylő kezelések, a felíró orvossal egyeztetve.
- Intenzív fizikai aktivitás, ahol a fehérjebevitel elosztása számít.
- Minden helyzet, amelyben a böjt megszállottsággá válik gyakorlati keret helyett — ez a leállás jele.
Megjegyzendő
Az időszakos böjt nagyjából ugyanolyan jól működik, mint a klasszikus kalóriamegszorítás, se nem jobban, se nem rosszabbul. Nem csoda tehát, és nem is csalás: egy lehetőség a többi közül, amelynek fő érdeme a végrehajtás egyszerűsége bizonyos profiloknál. A legjobb módszer az marad, amelyet egy év múlva is tartani fog, és erre a kérdésre egyetlen metaanalízis sem válaszol ön helyett.
Források
- Semnani-Azad Z. et al., Intermittent fasting strategies and their effects on body weight and other cardiometabolic risk factors: systematic review and network meta-analysis of randomised clinical trials, BMJ 2025;389:e082007: https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC12175170/
- A BMJ Group közleménye erről az elemzésről: https://bmjgroup.com/intermittent-fasting-comparable-to-traditional-diets-for-weight-loss/
- Cioffi I. et al., Intermittent versus continuous energy restriction on weight loss and cardiometabolic outcomes: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6304782/
- Anses, Régimes amaigrissants : des pratiques à risque: https://www.anses.fr/fr/content/regimes-amaigrissants-des-pratiques-risque
